A cellában csend van. Az őr visszatért a keleti szárnyból, és a rácsoknál áll. Marco a lehető leghalkabban próbál oda lopózni.
- Pszt... - böködi az őr vállát - Pszt!
- Mi van? - mordul rá az őr.
- Halkabban! - vicsorít Marco - Kaphatnék egy gyertyát, vagy egy lámpást, vagy valamit?
- Minek az neked? - suttog az őr
- Meg akarom nézni a Macska lánynak a búvóhelyét. - bök a sötét sarokra.
- Én a helyedben nem lennék ennyire kíváncsi. - szeme sarkából az árnyakra sandít - Valami nem stimmel azzal a lánnyal...
Az őr hoz egy gyertyát, és egy szál gyufát a fiúnak, majd újra elindul körülnézni a börtönben.
Marco tétovázik egy kicsit, hogy tényleg tudni akarja-e, hogy mit rejtegethet Rokusäna. De végül meggyújtja a gyertyát, és közelebb lép...
Egy rongy darab van feltűzve a falra, és apró kődarabkák hevernek szerte-széljel. Marco óvatosan felhajtja a szövet darabot, és egy alagutat talál mögötte. Óvatosan bemászik. Hosszú utat tesz meg, néhol a járat kiszélesedik, mintha egy kis odú lenne, majd újra vissza szűkül.
Végül megérkezik az eddiginél is sokkal nagyobb odúba. A szőke lány ott ül, térdeit átölelve. Arcát már megint eltakarja a poros haja. Amikor észre veszi, hogy nincs egyedül, csak egy alig hallható morgással nyugtázza Marco jelenlétét.
Sokáig ülnek még így, mozdulatlanul.
- Ki vagy te? - töri meg suttogva a csendet a fiú.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése